Pszichológus, gyermekpszichológus Pszichológiai tünetek, problémák

Pszichológus, gyermekpszichológus, pszichiáter
Bemutatkozás
Szolgáltatásaink
Problémák, amelyben segíthetünk
Pszichológusok, szakemberek
Aktuális Galéria Linkek Rendelő bérlés, rendelő kiadás Árak Kapcsolat

Fejlődési zavarok

Az újszülött érkezése nagy esemény minden család életében.

A szülők csodálattal, óvó szeretettel figyelik, segítik felcseperedését. A gyermekek fejlődése rendkívül összetett folyamat, amire sok, különféle tényező van hatással. A szülőknek hónapról hónapra, évről évre megannyi dolgot kell szem előtt tartaniuk:

  • a fejlődésnek kiegyensúlyozottnak, a baba korának megfelelőnek kell lennie;
  • minden gyermek egyedi és utánozhatatlan, ezért helytelen hasonlítgatni testvérhez, rokon gyerekhez, a szomszéd vagy bárki más csemetéjéhez;
  • ha a szülők - vagy később az óvónők, tanítók, tanárok - bármi változást észlelnek a gyermek viselkedésében, fejlődésében, akkor arra célszerű a gyermekorvos figyelmét felhívni.
  • Minél előbb kezdik el a kezelést, annál könnyebben hozza be a gyermek a lemaradást.

A fejlődési zavarok tünetei
Eltekintve azoktól az esetektől, amikor a fogyatékosság ténye ismert, a felnőttek olykor a gyermek szokatlan viselkedésére, netán bizonyos készségek késedelmes elsajátítására figyelnek fel. Ilyen például, ha a baba három hónapos kora után sem képes egyenesen tartani a fejét, illetőleg nyolc hónaposan nem tud még segítség nélkül ülni, esetleg a tárgyakat a kezében tartani. A járás és a beszédtanulás túlzott késlekedése aggodalomra adhat okot. A szokatlanul csöndes 1-2 évesnél siketségre gyanakodhatunk.

A zavarok lehetséges okai
A rendellenes fejlődés számtalan oka lehet öröklött, kialakulhat az agy veleszületett kóros elváltozása, szülési komplikáció miatt, vagy születés utáni betegség szövődményeként. A veleszületett rendellenességek nagy részét - pl. a Down-kórt - az orvosok már a születéskor észlelik. A betegségek szövődményeire általában később derül fény (pl. agyhártyagyulladást, kanyarót követő agykárosodás).


Az alábbiakban két gyakori zavart mutatunk be a diszlexiát és az autizmust.

A diszlexia okai

Ismeretlenek. Huszonöt gyermekből átlagosan egy diszlexiás. Kétszer olyan gyakori fiúknál, mint lányoknál.


A diszlexia kezelése
Ha a gyermek egyébként egészséges, és időben felismerik a kórképet, megfelelő oktatási módszerekkel iskolai előmenetele nem szenved csorbát. A módszer lényege az emlékezet fejlesztése, az írás és olvasás gyakorlása. A tanárok figyelmét fel kell hívni a diszlexiás gyerekre, nehogy hibáiért megbüntessék. Türelemmel, megértéssel, gyakorlással a diszlexia jól gyógyítható.

A diszlexia és a balkezesség
A diszlexiások között több a balkezes, noha a kettő nem jár mindig és okvetlenül együtt. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy a beszédértés központja a bal agyféltekében van, és ez az agyi terület felelős a jobb kéz mozgatásáért is. Mivel a két kézség agyi képviselete átfedi egymást, tehát nem zárható ki, hogy az agy ezen területének sérülése mindkét készséget érinti. Így a jobb kéz dominanciájának elvesztése vezet azután a balkezesség kialakulásához.

 

AUTIZMUS


Tünetei
Az autizmus a gyermek lelki fejlődésének súlyos zavara. Ritka betegség, tízezer gyermekből egyet érint. Fiúknál háromszor gyakoribb, mint lányoknál. Az autista baba nem mosolyog, nagyon csöndes és igénytelen. Közömbösen fogadja a felnőttek jelenlétét. Nem reagál a felnőttek szeretetteljes közeledésére, néma marad. Gyakran visszautasítja a cumisüveget vagy a cumit. Visszahúzódása idővel egyre nyilvánvalóbbá válik, hiszen nem érdekli a játék, nincs kapcsolata a körülötte lévő világgal. Az autista gyermek üres tekintettel mered maga elé. Makacsul hallgat. Jellemző lehet a hosszú hallgatás, majd a heves dühkitörés váltakozása. Az autista gyerek magában is kárt tehet, például úgy, hogy fejét a falba verdesi.
A tünetek néhány hónapos kor után már észlelhetők, de gyakran csak 3-4 éveseknél válnak nyilvánvalóvá.

Okai
Mind a mai napig tisztázatlanok. Genetikai tényezőket nem sikerült ez idáig kimutatni.

Kezelése
Különleges pszichiátriai, pszichológiai kezelést igényel. Az egyénre szabott gyógymód nehéz és hosszadalmas.

Az értelmi fejlődés zavarai (mentális retardáció) gyermek- és serdülőkorban

Mentális retardáció (F70-F79)
Bánk Zsuzsa: Mentális retardáció, in: Vetró Á., W. LI. Parry-Jones: Gyermek- és Ifjúságpszichiátria

Mentális retardáció: az összes típusos oligofréniák és az enyhébb átmeneti formák egésze;
Az oligofrénia típusos formái és az épelméjűség közötti folyamatos átmenetet jelentő közti formák.


Mentális retardáció definició:
szignifikánsan átlag alatti általános intellektuális működés, teljesítmény, az adaptív magatartás hiányosságaival társulva, mely már a fejlődés időszakában észlelhető. Elsősorban értelmi fogyatékosság és szociális inkompetencia jellemzi, különböző súlyossági fokai vannak. A súlyossági fokozatok megállapítása az intelligenciaszint és a szociális adaptív funkció felmérésével történik.

A mentális retardáció létrejöttének okai három fő csoportba oszthatóak.

I. Genetika.
1, A genetikai eredetű mentális retardáltak között el lehet különíteni a familiáris kóreredetű mentális szubnormálisok csoportját.
Szomatikus tünetek náluk komplex genetikai, antropológiai vizsgálattal nem találhatók, az anamnézisben nincsenek specifikus kórfolyamatra utaló adatok, az egyén átlagos intelligenciaszintje az enyhén elmaradott vagy debil kategóriába sorolható, és a szülők, testvérek között legalább egy mentálisan retardált egyén fellelhető. Poligenetikus multifaktoriális öröklődéssel magyarázható. Az intelligenciaszintet poligén rendszer határozza meg a környezeti tényezők mellett.


2, A genetikai kórok monogén ártalom vagy kromoszóma rendellenesség lehet. A monogén ártalmak az anyagcsere veleszületett rendellenességei, a recesszív öröklésmenetet mutató különböző enzimopátiák.
Kromoszóma rendellenességek esetén a gyengeelméjűség általában nem egyetlen tünete ezeknek a jól körülhatárolt szindrómáknak, hanem testi kórjelenségekkel társul. Antiszociális viselkedés és más viselkedészavar észlelhető. Az autoszómák rendellenességei általában gyengeelméjűséggel járnak.


Autoszómális kromoszóma anomáliák: Down szindróma, Edwards szindróma.
Szex-kromoszóma anomáliák: Klinefelter szindróma, Turner szindróma.
Gén abnormalitások: tuberosus sclerosis, neurofibromatosis (domináns), phenylketonuria, galactosaemia (recesszív).

II. Környezeti fizikai kórokok.
Gyakori, hogy a főbb etiológiai tényezők együtt, hatásukban összegződve vezetnek mentális retardációt előidéző agykárosodáshoz.
1, Prenatális környezeti ártalmak: anyai betegség (toxaemia – baktérium által okozott mérgezési állapot; hypothyreoidismus – a pajzsmirigy alulműködése); drog- alkoholfogyasztás; fertőzések (rubeola, szexuális transzmisszióval közvetített betegségek); elégtelen prenatális gondozás.
2, Perinatális környezeti ártalmak: koraszülöttség; fulladás; szülési sérülés; herpesz és más infekciók.
3, Posztnatális környezeti ártalmak: virális vagy bakteriális fertőzések; posztimmunizációs encephalopathia; agysérülés; környezeti toxinok, ólom, higany; anoxia, vízbesüllyedés; status epilepticus; extrém alultápláltság; endokrin abnormalitások, pl. hypothyreosis.

III. Szociokulturális kórokok.
Elhanyagolt gyermekek általában szegényes intellektuális fejlettségűek. Komoly mentális szubnormalitást idézhet elő a hiányos emocionális és intellektuális stimuláció, a pszichoszociális depriváció, a táplálás elégtelensége. Ha stimuláló környezetbe kerülnek, ezek az egyébként átlagos adottságú gyermekek gyorsan fejlődnek.

A mentális retardáció felosztása

A mentális retardáció a szellemi működés lelassulásából vagy inkomplett fejlődéséből kialakult állapot. Jellemzi a különböző készségek és az intelligencia minden területén megfigyelhető károsodás, amely a fejlődési időszak alatt manifesztálódik.
Jelentkezhet más elme- vagy testi betegségekkel vagy anélkül; mentálisan retardált egyéneken az elmebetegségek prevalenciája három-négyszer nagyobb, mint a normál populációban. Az alkalmazkodó viselkedés mindig károsodott.

Enyhe mentális retardáció (50-69 közötti IQ)

  • Az enyhén retardált személy késéssel kezd beszélni, de eléri a mindennapi élethez szükséges beszédkészséget.
  • Eléri a teljes függetlenséget az önellátásban, a gyakorlati és háztartás körüli készségekben, bár fejlődése sokkal lassúbb a normálisnál.
  • Az írás és az olvasás gondot okoz. A specifikusan a hiányosságok kompenzálására fejlesztett képzés sokat segíthet.
  • Gyakorlati munkát képes elvégezni, szellemit kevésbé.
  • Ha a betegség észrevehető érzelmi és szociális éretlenséggel párosul, nyilvánvalóvá válik.

Magatartási, érzelmi és szociális nehézségei és az állapotából következő kezelés és támogatás közelebb áll a normál intelligenciájú emberekéhez, mint a közepesen és súlyosan retardáltakéhoz.

  • Organikus etiológiai tényező ritkán (bár növekvő arányban) diagnosztizálható. Autizmus, más fejlődési rendellenesség, epilepszia, magatartászavar vagy hátrányos testi állapot gyakran társul, de ezeket külön kell kódolni.

Mérsékelt mentális retardáció (35-49 közötti IQ)

  • A mérsékelten retardált személy nyelvi és értelmi fejlődése lassú, és az ezeken a területeken elérhető szintje behatárolt.
  • Önellátási és mozgáskészségük visszamaradott, sokan egész életükön át felügyeletre szorulnak.
  • Az iskolai munkában behatárolt az előrehaladásuk, bár néhányan képesek az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges ismeretek elsajátítására. A képzési programok náluk is fontosak.
  • Felnőttként egyszerű, gyakorlati munkavégzésre képesek, ha feladatuk pontosan meghatározott és irányítást kapnak. Teljesen önálló életvitelre nagyon ritkán képesek, általában mozgékonyak, aktívak, a többség képességének megfelelő szintű szociális fejlődést mutat, megkísérel kapcsolatot teremteni másokkal.
  • A képességek profilja eltéréseket mutat. Egyesek jobb vizuális-térbeli és rosszabb nyelvi képességekkel rendelkeznek, mások ügyetlenek, de élvezik a szociális interakciót. Vannak, akik nem tanulnak meg beszélni, vannak, akik csak az alapvető szükségleteket fejezik ki, és vannak, akik egyszerű társalgásra is képesek.
  • A többségnél organikus etiológia kimutatható. Gyermekkori autizmus vagy más pervazív fejlődési zavar jelen lehet. Epilepszia, neurológiai és testi hátrányos állapot is gyakori, de a többség képes segítség nélkül járni. Más pszichiátriai betegségeket a nehéz beszédkészség miatt nehéz diagnosztizálni.


Súlyos mentális retardáció (20-34 közötti IQ)

  • Nagyon hasonlít a mérsékelt mentális retardációhoz. A betegek többsége motorosan károsodott, vagy más deficitje is van, ami jelentős központi idegrendszeri károsodásra vagy fejlődési rendellenességre utal.
  • Ide tartozik a súlyos mentális szubnormalitás és a súlyos oligofrénia.

Nagyon súlyos mentális retardáció (20 alatti IQ)

  • A beteg komolyan korlátozott értelmi készséggel bír, kevés utasítást ért meg.
  • Legtöbbjük mozgásképtelen vagy mozgásában súlyosan korlátozott, inkontinens, és csak a nonverbális kommunikációs formák legalapvetőbb szintjére képes.
  • Alapvető szükségleteik kielégítésére alig vagy egyáltalán nem képesek, állandó segítségre és felügyeletre szorulnak. A legegyszerűbb vizuális és térbeli készségeket elsajátíthatják, egy kicsit részt tudnak venni a gyakorlati munkában.
  • Az organikus etiológia a legtöbb esetben kimutatható. Súlyos neurológiai vagy más testi fogyatékosságok, atípusos autizmus gyakoriak.

Más mentális retardációk

Csak akkor használjuk, ha az intellektuális retardáció fokának megítélése különösen nehéz vagy lehetetlen, társuló érzékszervi vagy testi károsodás miatt.

Nem specifikus mentális retardáció
A mentális retardáció fennáll, de nincs elég információ ahhoz, hogy a fenti kategóriákba besoroljuk.

A szellemi fogyatékosság prognózisa, habilitációja és rehabilitációja

A rehabilitáció során a károsodott kognitív funkciók miatt számolni kell az emocionális élet differenciálatlanságával, az adaptációs készségek beszűkülésével, az önálló életvitel lehetőségének csökkenésével.


A habilitáció célja: közösségbe való integrálás, képességeknek megfelelő munkavégzés, biztonságos, elfogadó környezet biztosítása. A korai fejlesztő programok 3 éves kortól alkalmazhatóak. A speciális kisegítő-iskolai oktatás 16 éves korig történik. Fontos a szülők nevelési attitűdjének alakítása, a nevelési problémák megoldásának segítése.

Jó képességű értelmi fogyatékosok ipari tanuló iskolába járhatnak, lehetnek dísznövénytermesztők, állattenyésztők, gazdasszonyok.
Középsúlyos szellemi fogyatékosok bentlakásos intézetekben végezhetnek egyénre szabott, könnyen megtanulható munkát. Gyógypedagógia és kreatív foglalkozásokat is biztosítanak számukra. Súlyos szellemi fogyatékosok családban élnek, vagy egészségügyi gyermekotthonokban.