pszichoStressz és stresszcsökkentés
A Stressz meghatározása
A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából folyamatos feszültség vagy Etartós idegesség.
A stressz fogalma az 1930-as években Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismerté. Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki.
A stresszhez való alkalmazkodást három szakaszra lehet elkülöníteni.
- Az első, amikor a test riadót fúj az alkalmazkodást igénylő helyzet megjelenésére. Ilyenkor az ellenállóképesség csökken és az illető támadni vagy védekezni tud csupán.
- A következő szakasz az ellenállás szakasza, amikor is a test igyekszik alkalmazkodni a stresszt kiváltó tényező folyamatos jelenlétéhez, mely végül is a
- harmadik szakaszhoz, a kimerültséghez vezet. Ekkor megjelennek a stresszel kapcsolatos betegségek jelei.
A stress kiváltó okai
Sokféle esemény okozhat stresszt.
A stresszkeltő események a következő kategóriákba sorolhatók: az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan események, bejósolhatatlan események, az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek.
Milyen reakciókkal reagálhatunk a stresszre?
A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás, a félelem. A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, amely mindenki számára kellemetlen. A gondolkodási folyamatokat, emlékezetet megzavarja, testi szinten pedig izomfeszültséget, fájdalmakat okoz. A félelem a veszély ismeretét feltételezi, ilyenkor a veszély külsővé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs. Egy másik általános reakció a stresszhelyzetekre a harag, amely agresszióhoz vezethet.
Tartós stersszhatás esetén pedig megjelenk a fásultság és a depresszió.
A stressz hatása egészségünkre
A stressz lelki és testi hatásokat egyaránt előidéz az emberben, melyek között összefüggés áll fenn. A stresszkeltő tényezők folytonos jelenlétéhez való alkalmazkodási kísérlet kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá teheti a betegségre. A stressz közvetlenül pedig az immunrendszerre fejti ki hatását. A kialakuló ún. pszichoszomatikus betegségek olyan testi rendellenességek, amelyek létrejöttében az érzelmek központi szerepet játszanak.
Mit tehetünk a stresszcsökkentés érdekében?
A stressz az élet velejárója, hogy miképpen reagálunk rá, sokban múlik a beállítottságunkon, az érzelemvilágunkon. Azt a folyamatot, melynek során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük, s ennek két fő formája van.
- A személy összpontosíthat a speciális problémára, hogy megkísérelje azt a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni. Ezt nevezzük problémaközpontú megküzdésnek.
- Foglalkozhat azzal is, hogy enyhítse a stresszkeltő helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat, ha a helyzetet magát nem is tudja megváltoztatni. Ezt a folyamatot nevezzük érzelemközpontú megküzdésnek.
Ha túl sok a stressz...
A stresszoldásra leggyakrabban relaxációs módszereket alkalmaznak a képzett szakemberek.
Magyarországon még kevésbé ismert, de Nyugat-Európában és az USA-ban már 30 éve használt MBSR (stresszkezelő) tréning is igen hatékonynak bizonyult.
A kognitív viselkedésterápia ezen felül abban próbál meg segíteni az embereknek, hogy azonosítsák az olyanfajta stresszkeltő helyzeteket, amelyek fiziológiai tüneteiket okozzák, és hogy megváltoztassák azokat a módszereket, amelyekkel megküzdenek ezekkel a helyzetekkel. A biofeedback, a relaxációs tréning és a kognitív viselkedésterápia hasznosnak bizonyult abban, hogy segítsen az embereknek a stresszre adott fiziológiai válaszok kontrollálásában.