Guld Andrea: Double bind (kettős kötés) a családban – amikor a szavak és a viselkedés ellentmondanak egymásnak

„Nyugodtan mondd el, mit érzel!” – hangzik el a mondat, miközben a másik fél elutasítóvá vagy ingerültté válik. Az ilyen, egymásnak ellentmondó üzeneteket nevezi a pszichológia kettős kötésnek vagy double bindnak. Guld Andrea mentálhigiénés szakember, képzésben lévő családterapeuta, coach, NLP practitioner és tréner írása azt mutatja be, hogyan hat a paradox kommunikáció a gyermek érzelmi fejlődésére, önbizalmára és kapcsolataira.

Mi a közös az alábbi helyzetekben?

A szülő azt mondja gyermekének: „Nyugodtan mondd el, mit érzel!”, ám amikor a gyerek megnyílik, közömbösen reagál vagy ingerült lesz, esetleg elutasítóvá válik. A szülő azt mondja:„Szeretlek", de közben gúnyosan mosolyog.

A fenti kommunikációs helyzeteket a családterápiában double bind-nak, azaz kettős kötésnek hívjuk. Gyakori megjelenésük esetén hosszú távon komoly pszichés terhelést is jelenthetnek és negatív hatással lesznek a kapcsolatokra és a gyermekek érzelmi, lelki fejlődésére, (A double bind természetesen nem csak gyermek és szülő kapcsolatban fordulhat elő, de ezen rövid összefoglalóban főleg erre fókuszálunk.)

Ha ez a fajta paradox kommunikáció gyakori, a verbális és nonverbális kommunikáció ilyetén össze nem illősége miatt zavar keletkezik, az pedig szorongást, ill. agressziót válthat ki: mert minek higgyen a gyermek? A szavaknak vagy a testbeszédnek, a hangnemnek, más metakommunikációs jelnek?

A kettős kötés paradox kommunikációs helyzetet jelent, aminek fő jellemzői:

• két (vagy több) egymásnak ellentmondó üzenetet, önmagának ellentmondó igényt/utasítást tartalmaz
• ez az ellentmondás megjelenhet úgy is, ahogy a fenti két példában, metakommunikációs paradoxonként, azaz az üzenet nonverbális kommunikációs része pl. testbeszéd, hangnem, nincs összhangban a kimondott szavakkal, azaz a verbális kommunikációval vagy a kimondott szavak után pl. „Fontos vagy nekem”, még sincs valódi figyelem, azaz a szülő fizikailag jelen van, de érzelmileg elérhetetlen
• az ellentmondó üzenetek bármelyik választása negatív következménnyel jár
• az ellentmondásról nincs lehetőség nyíltan beszélni, ill. a helyzetből nehéz vagy lehetetlen kilépni.

Ha a gyermek a „kettős kötés-helyzetek” miatt csak a szavakra kezd figyelni, és csak azok alapján értelmez (ezzel egyidőben elengedi a szülői nonverbális jelzések figyelését), az a mások megnyilvánulásainak értelmezését nehezítheti meg, majd teheti lehetetlenné. Ha pedig csak a metakommunikációt monitorozza és a szavak jelentésével nem annyira törődik, akkor gyanakvóvá, bizalmatlanná válik. Mindkét esetben a külvilág biztos értelmezhetősége kérdőjeleződik meg.

A kettős kötés fogalom megalkotója Gregory Bateson volt, mellette Paul Watzlawick „Az emberi kommunikáció pragmatikája” c. könyvében foglalkozik a témával és négy fajta double bind jelenséget írt le:

•  „Légy spontán!” paradoxon: ez az önmagának ellentmondó utasítás akkor fordul elő, amikor szeretnénk, hogy egy személy az elvárásainknak megfelelően viselkedjen, de ezt magától tegye, ne kelljen erről külön jelezni neki. A spontaneitás, a definíciója szerint nem lehet utasítás eredménye. Ha valaki engedelmeskedik, már nem spontán; ha nem engedelmeskedik, megszegi az utasítást.

•  A valóságészlelés megkérdőjelezése: a gyermek (vagy személy) realitásérzékelését vonja kétségbe az, amikor a környezet/a szülő elvárja, hogy az egyén a számára a valóságról képet adó megnyilvánulásokat tagadja meg: pl. a bántalmazott gyermektől azt várja, hogy szeresse a bántalmazó szülőjét.

•  Saját érzések megtagadása: a gyermeknek (vagy személynek) meg kell tagadnia a saját érzéseit, mert például a szülő elvárja, hogy az ú.n. "muszájfeladatokat" kedvvel, belső motivációval végezze el vagy a szülő így küldi el a gyermekét a nagyihoz: „Menj el a nagymamához, és viselkedj úgy, mintha örülnél neki!” A gyermeknek bűntudata lesz, hogy nem tud megfelelni az elvárásoknak. 

•  A szülő (vagy a környezete) úgy gyakorol nyomást, hogy egyszerre követel és tilt: „Legyél mindig őszinte, bármi történik!”,- mondja a szülő,  majd amikor a gyerek bevallja, hogy eltörte a vázát: „Hogy lehetsz ilyen ügyetlen?! Inkább mondhattad volna, hogy nem te voltál!” Így a gyerek azt tanulja meg, hogy az őszinteség elvárt, de következményeiben mégis „büntetett”, ezért a két elvárás ütközik.

A gyerekek különösen érzékenyek a kettős kötésre, mert rá vannak utalva a szülőre, még nem tudnak kilépni a helyzetből vagy visszajelezni, hogy zavarban vannak, elbizonytalanodtak, vagy hogy lehetetlent várnak el tőlük. Ők még tanulják, hogyan értelmezzék a világot és nem tudják, hogyan lehetne jól reagálni. Ha pedig a szülő (gondozó) tagadja, hogy paradox üzenetet küldött, a zavar csak fokozódik.

A gyakori kettős kötés a későbbiekben vezethet:

• önbizalomhiányhoz
• megfelelési kényszerhez
• bezárkózáshoz
• belső bizonytalansághoz („valami baj van velem”-érzés) és ezzel szorongáshoz
• később nehézségekhez a kapcsolatokban.

Alkalmanként ugyan előfordul kettős kötés a legtöbb családban is, de ritkán ered tudatos bántásból, inkább az lehet a háttérben, hogy a szülő maga is ilyen paradox mintákat hoz, nem tanulta meg kifejezni az érzéseit, esetleg fél a közelségtől, konfliktustól, vagy éppen komoly stressz alatt áll.

Mindazonáltal szülőként az az egyik fő feladatunk, hogy figyeljünk arra, hogyan kommunikálunk és az hogyan hat a gyermekünkre, nyílt, világos kommunikációs teret teremtsünk, ahol többek között, amit mondunk, az kongruens azzal, ahogy mondjuk. Paradox kommunikáció esetén a javítás/változtatás a szülő felelőssége.

A kapcsolati biztonságot erősítjük azzal, hogy figyelünk a gyermekünk érzelmeire, elismerjük azokat és megbeszéljük vele, hogy miből fakadtak, illetve következetes üzeneteket adunk, figyelve a szavainkhoz illő nonverbális jelzéseinkre. A hiteles és pozitív szülői kommunikáció megerősítő hatással van az énképre, a gyermek megtanul hinni saját képességeiben, ami az észlelést, a kommunikációt, az érzelmek átélését és kifejezését, ill. a kötődést illeti.

Forrás:

• Goldenberg, Herbert; Goldenberg, Irene: Áttekintés a családról I.  Animula, 2008
• Pár-és családi kapcsolatok vizsgálata; szerkesztő: Bagdy Emőke. Bölcsész konzorcium, 2006
• Lantos Katalin: A szülői bánásmód és a családi rituálék összefüggései, valamint hatásuk a serdülők és posztadoleszcensek szorongásra való hajlamára és megküzdési stratégiáira. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Pécs, 2015 

Guld Andrea mentálhigiénés szakember, képzésben lévő családterapeuta, coach, NLP practitioner és tréner